(Kiküldött munkatársainktól.)
Miközben New Yorkban látványos felvonulásokkal – és az ötödik sugárúton teljes útzárlattal – százezrek ünnepelték a napot, amikor Kolumbusz megpillantotta Amerikát, Afganisztánban egy másik évfordulót ültek csendesen: napra pontosan két éve szavazhattak először szabadon az emberek. Ez a kettősség végig ott volt egy Győrben élő, Afganisztánban többször is missziót teljesítő orvos október 9-i kiállításán is, aki a világ egyik legfontosabb épületében, a New York-i ENSZ-palotában mutatta be a Közel- Keleten készült képeit.
Dr. Pellek Sándor először a Kisalföldnek küldte el azokat a fotókat, amelyeket 2003 márciusában Kabulban készített; ezek meg is jelentek a lapban. A győri mellkassebész – aki ma már a budapesti Honvéd Kórház orvosa, de családjával a megyeszékhelyen él – azóta többször visszatért Afganisztánba, missziós útjain pedig nemcsak gyógyított, hanem fényképezett is. A tárlatra összegyűjtött képeit elsőként megint csak Győrben mutatta be, majd Budapesten, most pedig New Yorkban nézhették meg a világ legbefolyásosabb politikusai. A megnyitón, amelyet magyar idő szerint hétfő éjjel tartottak, olyan személyiségek méltatták munkáját, mint Tom Koenig, az ENSZ főtitkárhelyettese, s egyben különleges afganisztáni megbízottja, valamint Ravan Ag. Farhadi afgán nagykövet.
Az ENSZ-palota előtt sorban álltak a tévés közvetítőkocsik a nap folyamán, nem csoda, hisz a közgyűlés 61. ülésszakának október 9-i napirendjén a legnagyobb országok – az Egyesült Államok, Oroszország és Kanada – missziós munkáinak beszámolója szerepelt. A reggel óta ülésező testület még meghallgatta a szlovének munkájáról szóló értékelést is, majd ottani idő szerint hatkor befejezte a munkát. Már csak egyvalami volt hátra a napból: dr. Pellek Sándor kiállításának megnyitója. Miután Bródi Gábor New York-i nagykövet megerősítette, hogy Magyarország folytatja Afganisztánban megkezdett munkáját, Tom Koe-

nig, az ENSZ főtitkárhelyettese megnyitóbeszédét úgy kezdte: hétfőn Afganisztánban ismét a legmagasabb biztonsági fokozatot kellett elrendelni (egy meggyilkolt amerikai katona miatt – a szerk.), mégis Pellek doktor képei (is) mutatják, hogy a nemzetközi missziós munkának mégiscsak van haszna. Az ENSZ feladata ugyanis azoknak az embereknek a segítése, akik a magyar orvos képein köszönnek vissza ránk. Dr. Pellek Sándor rendhagyó módon a török Kemal Atatürk mondatával zárta a tárlatmegnyitót: legyen béke otthon, legyen béke a világon.
New Yorkban egyébként kevés olyan alkalom van, mint a mostani, amikor Magyarország ilyen súllyal képviselheti magát. Az ENSZ-palotán kívül még egy helyen, a Times Square-en köszön rá milliókra hazánk: a szórakoztató negyed (Soho) központi részén az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára emlékeztet két plakát – két üdítőreklám között. Ez Amerika.
A fotótárlaton vezető politikusok jelentek meg, a főszerep mégis a már említett afgán nagyköveté volt, aki ünnepi beszédében (azt követően, hogy a kiállítás képeit hosszasan nézte) azért mondott köszönetet a magyar orvosnak, mert objektíven, mégis empátiával mutatta be hazáját s az ott élő embereket: „öregeket, fiatalokat, gyerekeket és asszonyokat, akik éppúgy éreznek, mint bárki más a világon”.