A korai időszakban felfedezett tüdődaganat kezelése rendkívül fontos. Mert a korán felfedezett tüdődaganat és a korán megkezdett kezelés a túlélés egyedüli záloga. A daganat tüneteinek ismertetése azért szükséges, hogy ezek észlelése esetén a betegek haladéktalanul keressék fel háziorvosukat, illetve az erre illetékes szakellátó intézményeket. A jelenleg birtokunkban lévő diagnosztikus lehetőségek segítségével a még ki nem mutatható rák tüneteket nem okoz. A tüdőrák tünetmentes szakasza évekig is eltarthat. A kb. 0,5-1 centiméter átmérőjű tüdőtumorok már diagnosztizálhatók, de csak az esetek egy részében járnak panaszokkal és tünetekkel. A tüdőköpenyben elhelyezkedő tüdődaganatok néha semmiféle tünettel nem járnak, bizonytalan izületi panaszokat okozhatnak. Ha a tüdőtumor elér egy bizonyos nagyságot, akkor elhelyezkedéstől függetlenül is okoz panaszokat. A daganat kialakulásának első 6-9 hónapjában "néma folyamatként" terjed, majd a vérkeringés és a nyirokutakon keresztül áttétek alakulnak ki, gyakori, hogy ezek okoznak komoly panaszokat. A mellkasi fájdalom a tüdőtumor biztos terjedésének bizonyítéka, akkor jelentkezik, ha a folyamat a mellhártyára terjed. Bizonytalan eredetű felső végtagi fájdalmak hátterében tüdőcsúcsból kiinduló rosszindulatú daganat állhat, mely a kar idegeit érinti (Pancoast tumor). Mellkasi fájdalom kivizsgálásánál ezért fontos diagnosztikus lépés a tüdő röntgenvizsgálata. A vérköpés mindenki által ismert, ijesztő jelenség, bár ennek hátterében más folyamat is állhat (tüdőembólia, tüdőgyulladás, stb.)Vérköpés jelentkezésekor a tüdőtumor kizárása mellett egyéb életet veszélyeztető betegség korai kezelésének megkezdése is fontos. Ha vér a tüdőből származik, a beteg meg tudja jelölni (meglepő pontossággal),hogy mely tüdőterületről származik, ugyanis azon a területen melegséget érez. Régi tapasztalat, hogy ha a vérköpés középkorú, vagy idős férfiaknál jelentkezik a rendszerint a tüdőrák egyik, de nem korai jele. A tüdőrákot 10 százalékban csont-izületi elváltozások, izületi panaszok kísérik. Az izületi fájdalmak főleg a tüdőköpenyben elhelyezkedő tumorok jellegzetességei. Az ujjak végeinek kiszélesedése (dobverőujj) megelőzheti a hörgőrák egyéb tüneteit. A tüdő centrumában elhelyezkedő daganatok a tüdőben elhelyezkedő légcsövecskék elzárásával és ingerlésével tudatnak magukról. A légutakat borító nyálkahártyát irritálják, ingerköhögést okoznak. Ha a légutak elzáródása nem oldódik, bennük a légúti váladék befertőződik, a tüdőből a levegő felszívódik és tüdőgyulladás alakul ki az elzárt területen. Az elzáródás bizonyítéka az időnként vagy állandóan jelentkező láz. Sajnos az idő előrehaladtával távoli áttétek alakulnak ki (1-2év), ezek a metasztázisok. Elhelyezkedésüktől függetlenül általános fájdalom alakul ki. A testen általános leromlás (cachexia) lép fel. A betegek rendkívül étvágytalanok. Ha a tüdőtumor eléri a mellhártyafelszínét, mellkasi folyadékgyülem alakul ki, melyre fokozatosan kialakuló légszomj hívja fel a figyelmet. A nyak irányába terjedő tumor a gége beidegzését károsíthatja, így károsodik a hangképzés. A beteg beszéde fátyolossá válik. A nyaki erek összenyomatása a nyak duzzadását idézik elő (Stokes-gallér). Az áttétképződés a gerinccsontokban kifejezett lehet, deréktáji panaszok vihetik orvoshoz a beteget. Az agyban is megtelepedhetnek elszabadult daganatos sejtcsoportok. A beteg psychéjének megváltozása a tüdőtumor áttétének első jele lehet. A hasi szervek érintettsége esetén gyakran sárgaság lép fel, mely intenzív hasi panaszokkal jár. A fent részletezett tünetek hátterében természetesen számos egyéb, nem rosszindulatú betegség is állhat. Azonban a rákbetegség sikeres kezelésének elsőrendű feltétele a korai felismerés. Ezért a fenti tüneteket észlelve nem érdemes késlekedni, forduljon kezelőorvosához.