A mellkasi sérülések nem a mellkas egyes anatómiai egységének, hanem teljes funkcionális képességének változásait foglalja össze. Mellkassérülések indukálta pathofiziológiai változások jelentős következményekkel járó lépcsőzetes folyamat,melyek a fájdalom, tüdőcontusio, légzőfelszín csökkenése, légzési statika károsodás és a légúti akadályok. Restrictiv insufficiencia ventillációs zavarban, alveoláris hypoventillációban, kisvérköri keringés megváltozásában a bal szívfél elégtelenségéhez vezethet. Obstructiv insuffiencia esetén respiratórikus acidosis.acidosis, shuntkeringés, pulmonális hypertensió és ezek eredményeképpen acut szívelégtelenség alakulhat ki. A légúti pangó váladék mikrobiológiai vizsgálata 25 kórokozó kórokozót mutatott ki,melyek 90 %- ban okozói a sepsisnek. Infectio, bacteremia, sepsis, systemic inflammatory response syndrome (SIRS) , többszervi működési elégtelenség (MOF-Multiple Organ Failure) a pathofiziológiai folyamat kimenetele. A mellkasi sérülések utáni gennyedését, ennek okait Delarue munkássága foglalja össze, mely a kóroki tényezőket %-os megoszlásban mutatja be: a tüdő primer betegsége(pneumonia, tüdőtályog,tüdőtumor) 60% mellkasi műtétek(tüdőresectio,nyelőcső resectio) 15% traumás és spntás ptx,HTX,HPTX 10% septicus tüdőembólia (thrombophlebitis,általános sebészeti műtétek) 10% subphrenicus tályog 3% (pancreas, epe utak betegségei,hasi szervek perforációja, hasi műtétek) A szerző felhívja a figyelmet a preventió fontosságára, de kialakult mellüri gennyedés esetén szakmai útmutatást kínál a vizsgálónak. Alapelvek: 1. Expandált tüdő 2. HTX-PTX evacuatio a. mellkasi drainage b. korai decorticatio-VATS -thoracotomia c. klasszikus decorticatio 3. Empyema „evacuatio” a. szívó-öblítő drainage b. VATS decorticatio c. empyemectomia d. fenestració –VAC kezelés e. thoracoplastica